VISZLÁT KATA? HOGYAN TOVÁBB? ÉLET KATA UTÁN
Az új szabályok a szokásostól eltérően már 2022. szeptember 1-jétől alkalmazandóak, melynek értelmében a továbbiakban „katás” vállalkozó csak olyan főállású egyéni vállalkozó lehet, aki tevékenységével kifejezetten a lakosságot szolgálja ki.
Lássuk, ki nem számít „főállású” egyéni vállalkozónak ebben az esetben – vagyis szeptember 1-jét követően ők nem lehetnek „katások”:
- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
- a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytat,
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
- a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosított,
- olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,6 és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
- rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
- a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
- a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül (például egyéni ügyvéd, közjegyző),
- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
- köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanul, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is
Az új „KATA” szerint az sem adózhat, akinek az elmúlt 12 hónapban az adóhatóság törölte az adószámát, vagy éppen adószám törlése alatt áll.
Tilos tovább az ÖVTJ 68.20 szerinti „Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” tevékenységből bevételt szerezni az adóalanyiság választásának évében.
Az új törvény értelmében a „katás” vállalkozó nem szerezhet bevételt az Art. szerinti belföldi vagy külföldi kifizetőtől sem. Ebben az esetben az adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző napon (!) megszűnik. Ez alól kivétel a taxis személyszállítás mellett a fizetési számlán jóváírt kamat.
Összefoglalva az eddigieket: szeptembertől csak azon egyéni vállalkozók maradhatnak az „új kata” szerinti adózók, akik:
- nem dolgoznak napi 8 órában sehol – főállásuk az egyéni vállalkozásuk
- nem számláznak sem belföldi, sem külföldi jogi személynek, vagy egyéb szervezetnek
- más vállalkozásban kizárólag kiegészítő tevékenységet végez
- nem öregségi nyugdíjas
Átmeneti időszak a „régi KATA” és az „új KATA” között
Az „új KATA” alá bejelentkezni 2022. augusztus 1-jétől lehet egészen szeptember 25-ig azon kikötéssel, hogy akik a fent megjelölt határidőig bejelentkeznek, ők már szeptember 1-jétől az „új KATA” szerint adóznak.
Azon vállalkozók, akik szeptember 1-jét követően az „új KATA” törvény szerint kívánják folytatni adózásukat fontos tudni, hogy a „régi KATA” megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételként kell kezelni minden olyan bevételt, melyről a kiállított bizonylat szerinti teljesítés időpontja még a „régi KATA” hatálya alatti dátum, akkor is, ha pénzügyileg nem realizálta azt.
Azok, akik augusztus 31-én a „régi KATA” hatálya alá tartoznak soron kívül, 30 napon belül záró bevallást kell, benyújtsanak az adóhatósághoz adóalanyiságuk megszűnése okán. A mostani helyzet értelmében augusztus 31-én minden „régi KATA” szerint adózó megszűnik, mert az új törvény hatálya alá külön be kell jelentkezni.
Azon vállalkozók, akik az új feltételek mellett már nem jogosultak az „új KATA” szerint adózni bejelentésüket az átalányadó választására 2022. október 31-éig megtehetik. FONTOS! A törvény értelmében az adóhatóság 2022. augusztus 15-ig köteles közzétenni a változáshoz szükséges nyomtatványokat.
Az átmeneti rendelkezések értelmében a „katásoknak” a kedvezményezett bevételi limit 2022. évben a „katás” hónapok és 1,5 millió forint szorzata, azaz aki január-augusztus időszakban végig megfizette az adót, rá 12 millió forintos limit vonatkozik.
Összefoglalva: elkezdődött a gondolkozás időszaka. 2022. augusztus 1. – szeptember 25. között történik minden, ami fontos, akár marad az adózó „katás” akár nem. Záróbevallás mindenképp szükséges, melynek benyújtási határideje: 2022. szeptember 30.
Hogyan tovább?
Minden olyan vállalkozás esetében, mely nem egyéni vállalkozás keretein belül volt „KATA” alany nyitott lehetőség a végelszámolás mellett az áttérés a társasági adó (TAO) vagy a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá. Meg kell jegyezni mindkét adónem esetében, hogy ezek már nem tételes adók, kettős könyvvitelt követelnek meg, mindemellett az itt megtermelt bevétel a vállalkozásé, nem a tulajdonosoké, tehát nem lehet csak úgy kivenni a pénzt, mint korábban.
Egyéni vállalkozások – akár fő, akár mellékállású – számára a fennálló lehetőségeket az SzJA törvény szabja meg. Ezen lehetőségek közül a sajtóban az utóbbi időben leginkább felkapott opció az átalányadózás.
Átalányadózásról érthetően
Az átalányadózás lényege, hogy a bevétel egy törvényileg meghatározott része a vállalkozás költsége, azaz a „KATA” után ezt az adózást választó adózóknak továbbra sem kell gyűjtenie a költségszámlákat az adózáshoz, azonban iratőrzési kötelezettség miatt mégis meg kell őrizni azokat. A költséghányad jellemzően 40%, pár tevékenység esetén lehet 80% vagy 90%.
Azon tevékenységek, melyek esetén a költséghányad 80%:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
- fényképészet (TESZOR 74.20);
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
- 90%-os költséghányad alkalmazására kizárólag a kiskereskedelmi tevékenység jogosít.
Az átalányadó választásának feltétele, hogy az adózó bevétele az adózási mód választását megelőző adóévben nem lépte túl az éves minimálbér tízszeresét és ezt valószínűleg a tárgyévben sem fogja. 2022-ben ez a limit 24.000.000Ft, mert a minimálbér 200.000Ft. Kiskereskedelmi tevékenység esetén a limit a minimálbér ötvenszerese.
Az év közben kezdő vállalkozás esetén a bevételt napra kell arányosítani. A vállalkozást szünetelni lehet, azonban csak egész adóévre választható.
Bevétel vs. jövedelem
A továbbiakban csúnya szavak következnek, de jelentős a különbség a fogalmak között: bevétel és jövedelem. Az átalányadó során bevétel minden olyan tétel, ami pénzügyileg rendezett, azaz készpénzben átvételre került, vagy a bankszámlára átutalással megérkezett. A bevételből úgy készül jövedelem, hogy levonásra kerül belőle a költséghányad, vagyis ez, a jövedelem lesz az SzJA alapja.
Nem számít bevételnek: költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.
Mennyi az annyi?!
Fontos kiemelni, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó fizet személyi jövedelemadót, azaz az összes adókedvezmény (családi adó- és járulék, elsőházasok, négygyermekes anyák, 25 év alattiak és meghatározott betegségek után járó kedvezmény – lásd 335/2009 (XII.29.) kormányrendelet) figyelembe vehető, azaz leírható az adóból. Értelemszerűen a nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokra is igénybe vehető az SzJA visszatérítés.
Szóval az adók!
A jövedelem után kell fizetni:
- 15% Személyi jövedelemadót (SzJA)
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot
- 13% szociális hozzájárulási adót
Nyereségadó és osztalékadó nincs.
Adómentesség áll fent az éves minimálbér feléig, azaz 1.200.000Ft-ig, melyet a jövedelemből kell levonni, nem a bevételből.
Mennyi az annyi? Példák! PéLDáK! PÉLDÁK!
Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó főállásúnak minősül a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után meg kell fizesse a társadalombiztosítási járulékot és a garantált bérminimum/minimálbér 112,5%-a után a szociális hozzájárulási adót abban az esetben is, ha bevétele ezt az összeghatárt nem éri el. Azt, hogy a garantált bérminimum/minimálbér szerint kell az adót megfizetni a végzett tevékenység határozza meg!
|
Bevétel: |
200.000Ft |
260.000Ft |
|
Költség: |
80.000Ft |
104.000Ft |
|
Jövedelem: |
120.000Ft |
156.000Ft |
|
15% SZJA: |
18.000Ft |
23.400Ft |
|
18,5% TB járulék: |
22.200Ft |
28.860Ft |
|
13% szociális hj. adó: |
15.600Ft |
20.280Ft |
|
Összes adó: |
55.800Ft |
72.540Ft |
|
Elkölthető „bér”: |
144.200Ft |
187.460Ft |
FIGYELEM! Fenti példaszámítás főállású átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozik abban az esetben, ha bevétele a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal megegyező! A kedvezményekkel nem számol! Amennyiben bevétele meghaladja a minimálbért, vagy a garantált bérminimumot, úgy a TB és szociális hozzájárulási adó százalékosan fizetendő, nem a minimumszámok szerint!
Példák főállású egyéni vállalkozó adóterheinek alakulására 12.000.000Ft bevételig.
Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak úgy nem kell a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a garantált bérminimum/minimálbér 112,5%-a után a szociális hozzájárulási adót. Ezen adók alapja is a jövedelem lesz.
Mellékállású átalányadózó:
- legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik
- nappali tagozatos hallgató
- saját jogú nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytat)
|
Bevétel: |
200.000Ft |
260.000Ft |
|
Költség: |
80.000Ft |
104.000Ft |
|
Jövedelem: |
120.000Ft |
156.000Ft |
|
15% SZJA: |
18.000Ft |
23.400Ft |
|
18,5% TB járulék: |
22.200Ft |
28.860Ft |
|
13% szociális hj. adó: |
15.600Ft |
20.280Ft |
|
Összes adó: |
55.800Ft |
72.540Ft |
|
Elkölthető „bér”: |
144.200Ft |
187.460Ft |
FIGYELEM! Fenti példaszámítás mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozik abban az esetben, ha bevétele a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal megegyező! A kedvezményekkel nem számol!
Példák mellékállású egyéni vállalkozó adóterheinek alakulására 12.000.000Ft bevételig.
Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó saját jogon öregségi nyugdíjra jogosult, úgy neki csak a 15% SzJA-t kell megfizetnie, amennyiben bevétele átlépte az adómentes értékhatárt (2022-ben: 1.200.000Ft).
|
Bevétel: |
200.000Ft |
260.000Ft |
|
Költség: |
80.000Ft |
104.000Ft |
|
Jövedelem: |
120.000Ft |
156.000Ft |
|
15% SZJA: |
18.000Ft |
23.400Ft |
|
18,5% TB járulék: |
0Ft |
0Ft |
|
13% szociális hj. adó: |
0Ft |
0Ft |
|
Összes adó: |
18.000Ft |
23.400Ft |
|
Elkölthető „bér”: |
182.000Ft |
236.600Ft |
FIGYELEM! Fenti példaszámítás saját jogú öregségi nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozik abban az esetben, ha bevétele a minimálbérrel vagy a garantált bérminimummal megegyező!
Mi van, ha nincs?
Átalányadózó egyéni vállalkozó minden hónapban bevallás benyújtására kötelezett, akkor is, ha nincs bevétele.
Amennyiben főállású, úgy személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli, azonban a társadalombiztosítási hozzájárulást a minimálbér/garantált bérminimum után és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után megfizetni köteles.
Amennyiben mellékállású, úgy nincs fizetési kötelezettség, ha nincs bevétele.
Amennyiben nyugdíjas, úgy szintén nincs adófizetési kötelezettség, ha nincs bevétele.
Átalányadó és a nyilvántartások
Jelentősen több adminisztrációt igényel, mint a „KATA”. Habár a költségelszámolás átalány szerint megy, ettől függetlenül a költségszámlákat és más bizonylatokat is meg kell őrizni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet, tehát a kiállított számlákat és azok pénzügyi teljesítését is nyilván kell tartsa.
Bevallási kötelezettségét havonta teljesíti abban az esetben is, ha nincs fizetendő adója vagy járuléka. A fizetendő adók és járulékok mértéke havonta változhat, melyeket számolni kell és nyilvántartással alátámasztani.
Átalányadó és az általános forgalmi adó (ÁFA)
Az ÁFA mentesség értékhatára továbbra is 12 millió forint, míg az átalányadóé 24 millió, így figyelemmel kell kísérni e területet is.
Átalányadó és iparűzési adó (IPA)
Szemben a „KATA” fix 50.000Ft-os iparűzési adójával az átalányadós egyéni vállalkozó az iparűzési adójának alapját a jövedelmének 120%-ában határozza meg és az illetékes település által meghatározott kulcsot fizeti.
Aki ezt az adózást kívánja választani a „régi KATA” után, az 2022. október 31-ig nyilatkozhat, hogy 2022. szeptember 1-jétől a hatálya alá tartozzon.
Kurdi Dávid