KATA 2.0 - MINDEN, AMIT A VÁLTOZÁSOKRÓL TUDNI KELL

Teljes nevén kisadózó vállalkozások tételes adója, melyet a 2012. évi CXLVII. törvény szabályoz. Ezen adó alanya lehet egyéni vállalkozó és a vele egy jogi kategóriába eső vállalkozók, mint egyéni ügyvéd és végrehajtó. A társas vállalkozásokat tekintve korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság nem választhatja, de betéti társaság és közkereseti társaság is csak akkor lehet alanya, ha a tulajdonosi összetételük kizárólag természetes személyekből áll.

Induló és működő vállalkozások is választhatják az év végén vagy év közben is, a következő hónaptól. A választásnál fontos mérlegelni, hogy az adóalany az év hátralévő részét tekintve időarányosan nem lépi-e át a 12 millió forintos korlátot.

A 2021. adóévtől az adónem jelentős változásokon ment keresztül, mert sokan kedvező feltételei miatt adóelkerülésre használták. Mondhatjuk, hogy 2021-től a KATA 2.0 hatályos. Lássuk, milyen jellemzői vannak a KATA adónemnek és milyen változásokat hozott az adónemnek ez az év!

A KATA jellemzői

A KATA kedvezményezett felső határa megegyezik az alanyi ÁFA mentességével, mindkettő 12 millió forint/év.

Az adónemnek nincsen bevételi korlátja, de évi 12 millió forintos bevételig (vagy az évből hátralévő időt figyelembe véve ennek arányában) célszerű választani, mert az e fölé eső rész után a törvény lineárisan 40% adókulcsot határoz meg.

Betéti társaság, mint KATA-s vállalkozás esetén a működésben közvetlenül közreműködő tagokat kell bejelenteni a KATA hatálya alá, kivéve azon munkavállalókat, akik munkaviszony keretében látják el feladataikat. Értelemszerűen a nem közreműködő tag után nincsen adó, de ezen tag nem csinálhat semmit a vállalkozás érdekében. Ezt célszerű a társasági szerződésben is leszögezni, egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során hasznos lehet.

A KATA választásakor fontos meghatározni a KATA-s státuszát, mely lehet főállású, vagy nem főállású. Nem főállású KATA alanyról akkor beszélünk, ha máshol főállással rendelkezik, nyugdíjas, vagy bármilyen egyéb jogviszony címen (például GYES) teljes társadalombiztosítási ellátásra jogosult.

Az adó mértéke főállású KATA-s esetén 50 vagy 75 ezer forint/hó, míg nem főállású KATA-s esetén 25 ezer forint/hó, melyet a tárgyhónapot követő 12-ig kell megfizetni. A 75 ezer forintos adó megfizetése esetén a járulékszámítás alapja magasabb.

KATA jogállás esetén bevételi nyilvántartás vezetése elegendő, azonban, ha ÁFA alanyiságot és/vagy munkavállalót is foglalkoztat a vállalkozás, úgy teljes könyvvitel alkalmazása kötelező. A KATA alany is köteles archiválni bevételi bizonylatait, és szigorú számadású nyomtatványainak beszerzéséről is nyilvántartást kell vezessen.

A kiállított számláira köteles ráírni, hogy „kisadózó”, melynek megléte a partnerek számára fontos, hiszen számukra adatszolgáltatási kötelezettség áll fent a KATA alanyok részére teljesített, egymillió forintot meghaladó kifizetéseikről.

Az adóhatóságnak év végén jogában áll az adóalany KATA alanyiságát megszűntetni, ha felhalmozott adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot.

A KATA adóalany jövedelemigazolás igénylésekor előző évi bevételeinek 60%-ról kap jövedelemigazolást.

A KATA adóalany a helyi iparűzési adó megállapításakor is kedvezményben részesülhet, ebben az esetben, ha a helyi adóhatóságnál is nyilatkozik, KATA alanyiságáról választhat, hogy a tételes iparűzési adó bevallás helyett egyszerűsítetten, bevallás benyújtása nélkül évente kétszer 25 ezer forintban fizeti meg az adót általány adó jelleggel. Ez azon KATA alanyoknak előnyös, akiknek éves bevétele meghaladja a 2,5 millió forintot.  

A KATA megfizetésével a KATA alany nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A KATA változásai 2021-től

2021-ben az adónem jelentős szigorításokon ment keresztül, mert több ízben is a jóval drágább munkaviszonyt helyettesítették az élelmes vállalkozók az adónem alkalmazásával. Lássuk a változásokat tömören!

Ettől az évtől minden kisadózónak nyilatkoznia kell partnerei felé, hogy adózását a KATA szerint teljesíti.

A vállalkozási forma kedvezményezett értékhatára továbbra is éves szinten 12 millió forint, azonban azon kifizető – vállalkozás – aki egy kiadózó részére több, mint nettó 3 millió forint bevételt juttat egy naptári évben, annak a 3 millió forintot meghaladó részre 40% különadót kell bevallania és megfizetnie. Fontos, hogy ennek a 40%-os adónak a kifizető és nem a kisadózó az alanya.

Ezt a különadót abban az esetben sem tudja megkerülni a vállalkozás, hogyha külföldi a kifizető. Ebben az esetben a kisadózónak kell megfizetnie a 3 millió forintot meghaladó bevételrész 71,42%-a után a 40%-os adót.

Amennyiben a kifizető és a kisadózó kapcsolt vállalkozási minőségben áll egymással, úgy a kifizetőnek a kiadózó részére teljesített első forinttól fennáll a 40%-os különadóra vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettsége.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a kifizető belföldi illetőségű adóalany, úgy az imént taglalt 40% különadóknak ő az alanya és nem háríthatja át a kisadózóra!

A fentiek alapján látható, hogy a 2021. évtől beszűkül a kisadózás választásával fennálló adóelkerülések kiskapuja.

Kurdi Dávid