EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: JÓ, HA TUDJA...

Egyéni vállalkozást bármely belföldi magánszemély (vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi magánszemély) alapíthat Magyarországon, ha nincsen eltiltva a vállalkozási tevékenység gyakorlásától, illetve más, már működő gazdasági társaságban nem lát el korlátlan felelősségű pozíciót.

Az egyéni vállalkozás lényege, hogy a természetes személy üzletszerűen, saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenységet végez, mely tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel.

Hazánkban nagy népszerűségnek örvend e vállalkozási forma, mert viszonylag könnyen és gyorsan létrehozható, hiszen egy ügyfélkapus regisztráció után elektronikusan is alapítható, így nem kell bemenni az okmányirodába. Mindemellett kedveltségét annak is köszönheti, hogy nincsen előírva az alapításkor minimális tőkemennyiség, vagyis akár nulla forinttal is meg lehet alapítani.

Hátránya, hogy az egyéni vállalkozó a megtermelt nyereségét köteles azonnal kivenni osztalékként, mely után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A vállalkozás megindításakor meg kell választani a végezni kívánt tevékenységek körét, melyből egy minden esetben főtevékenység (ennek célszerű azt a tevékenységet választani, amelyből a legtöbb bevételt reméljük), de ezen kívül számtalan további tevékenység is felvehető. A választásnál a mindenkor hatályos Önálló Vállalkozási Tevékenységek Jegyzéke (ÖVTJ) kódok az irányadóak. Fontos! Némelyik tevékenység végzése engedélyhez, vagy iskolai végzettséghez kötött, melyek meglétét a hatóságok felé igazolni kell.

Az egyéni vállalkozás alapításakor kell nyilatkozni az ÁFA alanyiságról is. Amennyiben a várható éves árbevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, úgy a vállalkozónak célszerű alanyi ÁFA mentességet választania. Ennek hatályát mindaddig élvezheti, míg éves árbevétele nem lépi át a 2017. januárjától megemelt 8 millió forintos értékhatárt, ha ez megtörténik, az adóalany ÁFA kötelessé válik.

A vállalkozás által végezni kívánt tevékenységek is befolyásolhatják annak ÁFA alanyiságát. Ha a megalapításra kerülő vállalkozás például közérdekű tevékenységet kíván végezni (például humán egészségügyi szolgáltatás, bizonyos felnőtt oktatás) úgy árbevételi korlát nélkül választhatja az ÁFA mentességet. Ebben az esetben tárgyi adómentességről beszélünk.

Az egyéni vállalkozó mindaddig nem köteles elkülönített belföldi pénzforgalmi számlát nyitni vállalkozásából származó bevételei és kötelezettségei részére, míg ÁFA alanyiságot nem választ, vagy át nem lépi az alanyi mentesség határát.

Amennyiben az alapító nem választ ÁFA alanyiságot, úgy választhat a könyvelés módjai között, mert ebben az esetben elegendő, ha egyszeres könyvviteli nyilvántartást vezet. Ha alkalmazottakat foglalkoztat és/vagy ÁFA alanyiságot választ, úgy az egyéni vállalkozó részére is ajánlott kettős könyvvitelt vezetni.

A központi adóterheken túlmenően az egyéni vállalkozó is köteles regisztrálni a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál és a kamarai hozzájárulást (mértéke: 5.000Ft/év) megfizetni, valamint helyi iparűzési adó alannyá is válik.

Az egyéni vállalkozások központi adóztatását az SZJA törvény (1995. évi CXVII. trv.) szabja meg.

Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az SZJA törvény hatálya helyett az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA – 2002. évi XLIII. trv.) vagy a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA – 2012. évi CXLVII. trv.) szabályai szerint is megfizetni adóját.

Előnyei:

- gyorsan alapítható,

- nincsen tőke minimum,

- teljes munkaidős állás mellett jó kereset kiegészítés lehet,

- nincsen szükség társra,

- kedvező alternatív adózási módok

Hátrányai:

- korlátlan felelősség,

- kötelező osztalék kifizetés,

- külső forrás bevonása,

- kedvezőtlenebb költségelszámolás,

- nem elkülönült, önálló gazdasági egység

 


 

Kosár

Nincs termék a kosárban

Még vásárolok