BETÉTI TÁRSASÁG: JÓ, HA TUDJA...

A betéti társaság személy egyesítő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasági forma, hiszen alapításához legalább egy beltag és egy kültag szükséges. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel teljes vagyonával, azonban ha e vagyon nem elegendő a kötelezettségek kielégítésére, úgy a beltag felel teljes vagyonával.

A betéti társaság működésében a tagok mindegyikének joga van akár önállóan, akár együttesen személyesen közreműködni, hacsak a társasági szerződés megírásakor a tagok máshogyan nem döntenek. A társasági szerződés felhatalmazhatja a kültagot is az üzletvezetésre és a társaság képviseletére.

Alapításához ügyvédi közbenjárás szükséges, aki a társasági szerződést ellen jegyzi. A betéti társaságot a cégbíróság nyilvántartásba veszi. A társasági szerződés aláírása, ellenjegyzése és a cégbíróság által küldött bejegyző végzés közötti időszakot hívjuk előtársasági időszaknak, mely idő alatt a vállalkozás már kötelezettségeket vállalhat.

A hatályos törvények nem írnak elő minimális tőkét a betéti társaság alapításához, ennek ellenére célszerű 100-200 ezer forint jegyzett tőkét befizetni, hiszen az illetékek és az ügyvédi munkadíj könnyedén már az első üzleti évben a jegyzett tőke alá vihetik a vállalkozás saját tőkéjét.

A törzstőke befizetése történhet készpénzben a házipénztár javára, illetve pénzintézeten keresztül egy letéti számlára, melyről az adott pénzintézet igazolást állít ki a cégbíróság részére és a vállalkozás bejegyzését követően kerül a társaság tulajdonába.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a betéti társaság későbbi esetleges veszteségeinek viselésére a tagok csak a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezése alapján kötelezhetőek.

A betéti társaság alapításakor kell nyilatkozni az ÁFA alanyiságról is. Amennyiben a várható éves árbevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, úgy a vállalkozásnak célszerű alanyi ÁFA mentességet választania. Ennek előnyeit mindaddig élvezheti, míg éves árbevétele nem lépi át a 2017. januárjától megemelt 8 millió forintos értékhatárt, ha ez megtörténik, az adóalany ÁFA kötelessé válik.

A vállalkozás által végezni kívánt tevékenységek is befolyásolhatják annak ÁFA alanyiságát. Ha a megalapításra kerülő vállalkozás például közérdekű tevékenységet kíván végezni (például humán egészségügyi szolgáltatás, bizonyos felnőtt oktatás) úgy árbevételi korlát nélkül választhatja az ÁFA mentességet. Ebben az esetben tárgyi adómentességről beszélünk.

Amennyiben az alapítók nem választanak ÁFA alanyiságot, úgy választhatnak a könyvvezetés módjai között, mert ebben az esetben elegendő, ha egyszeres könyvviteli nyilvántartást vezet a vállalkozás. Ha alkalmazottakat foglalkoztat és/vagy ÁFA alanyiságot választ, úgy a betéti társaság részére is ajánlott kettős könyvvitelt vezetni.

Ha a végezni kívánt tevékenységek között (fontos hangsúlyozni, hogy itt a ténylegesen végzett és nem a felvett tevékenységekről van szó) van ÁFA köteles, illetve ÁFA mentes tevékenység is (például humán egészségügyi szolgáltatás mellett a vállalkozás végez piackutatást is), úgy a fizetendő ÁFA arányosítással kerül megállapításra, de ebben az esetben kettős könyvvezetés szükséges.

Lényeges kiemelni, hogy a végezni kívánt tevékenységek szerepe nem csak az ÁFA alanyiság szempontjából fontos, hanem az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettség és a szükséges hatósági engedélyek miatt is.

A betéti társaság előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy a cég megtermelt nyereségét a tulajdonosai nem kötelezettek osztalékként kivenni.

A központi adóterheken túlmenően a betéti társaság is köteles regisztrálni a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál és a kamarai hozzájárulást (mértéke: 5.000Ft/év) megfizetni, valamint helyi iparűzési adó alannyá is válik.

A betéti társaságnak lehetősége van a társasági adó (TAO – 1996. évi LXXXI. trv.) törvény hatálya helyett az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA – 2002. évi XLIII. trv.), a Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA – 2012. évi CXLVII. trv.) és a Kisvállalati Adó (KIVA – 2012. évi CXLVII. trv.) szabályai szerint is megfizetni adóját.

Előnyei:

- nincsen tőke minimum,
- forrásbevonási lehetőségei kedvezőek,
- kedvező alternatív adózási lehetőségek,
- elkülönült, önálló gazdasági egység,
- alapítása olcsó

 

átrányai:

- beltag korlátlan felelőssége,
- presztízse alacsony,
- egy személy önmagában nem alapíthatja

 

 

 

 

 

Kosár

Nincs termék a kosárban

Még vásárolok