2019. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK - 2. RÉSZ: SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ, BENNE: OSZTALÉK, SZOCHO KEDVEZMÉNYEK, 60 ÉV FELETTI KÖZSZOLGÁLATIAK FOGLALKOZTATÁSA
A szociális hozzájárulási adót illetően a legfontosabb változás, hogy 2019. január 1-jétől hatályon kívül kerül a korábbi 2011. évi CLVI. törvény. Ezt a 2018. évi LII. törvény (új szocho törvény) váltja, mely számos változást hordoz magában. E változások leglényegesebbjeit próbáljuk a következőkben összeszedni.
A változások boncolgatása előtt érdemes leszögezni, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. január 1-jétől nem változik, az adó kulcsa továbbra is egységesen 19,5% lesz.
Az egyik rendkívül fontos változás, hogy az új szocho törvény „bekebelezi” az egészségügyi hozzájárulási adót (EHO-t), mely tekinthető adminisztrációs könnyebbségnek, azonban ez egyúttal – bizonyos meghatározott jövedelmek esetén – adóemelést is jelent, hiszen így megszűnik például a korábbi 14%-os adókulcs is.
Osztalék adózása 2019-től: a fenti változás leginkább az osztalék kifizetéseket érinti, hiszen egyszerre szűnteti meg az ilyen jövedelmet érintő 14%-os EHO kulcsot és a 450.000Ft-os adóplafont. Az osztalék kapcsán 2019-től a szochoban is lesz felső plafon, azonban nem az adómértékét maximalizálja a törvény, mint a korábbiakban, hanem az adó alapját. A megfogalmazás szerint az adót az osztalék után addig kell megfizetni, míg a természetes személy osztalékjövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.
A fenti változás azon magánszemélyek esetében, akik a mindenkori havi minimálbér kétszeresénél alacsonyabb munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkeznek egyértelműen adóemelés.
Sajnos a jelenlegi információk alapján olyan jellegű részletek nem állnak rendelkezésre, hogy amennyiben a levonandó szocho meghaladná a korlátot, akkor azt le is kell vonni, vagy a korlát megállítja a levonási és befizetési kötelezettséget. Előbbi esetben a túlvont adó visszajár a tárgyidőszaki adóbevallás benyújtásakor.
A fenti, osztalékot érintő változás jól szemlélteti, hogy a törvény a korábbiakhoz képest jelentős szemléletváltáson esett át.
Kedvezmények: az új törvény – természetesen – ezen a ponton is fontos változtatásokat hoz. Részben vagy egészben eltörlik az alábbiakat:
- részben megszűnik a 25 év alattiak és az 55 év felettiek utáni,
- teljesen megszűnik a GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben részesülő munkavállalók utáni,
- teljesen megszűnik a tartósan álláskereső személyek utáni
- teljesen megszűnik a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozásokat illető
adókedvezmény 2018 végével, azonban számos új elem épül be 2019-től, úgy mint:
- Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
- a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak után,
- a munkaerőpiacra lépők után,
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után,
- a megváltozott munkaképességű személyek után,
- a közfoglalkoztatottak után,
- a kutatók foglalkoztatása után,
- a kutatás-fejlesztési tevékenység után
lesz érvényesíthető adókedvezmény.
60 év feletti közszolgálati munkavállalók foglalkoztatása: Szintén a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényhez kapcsolódó, de helyileg a 2018. évi LXXXII. salátatörvényben található módosítás, hogy azon közszolgálati dolgozók, akik felmondásukkor/felmentésükkor betöltötték 60. életévüket és erről igazolással rendelkeznek mindaddig szociális hozzájárulási adó kedvezmény mellett foglalkoztathatóak, amíg saját jogon nyugdíjasokká nem válnak.
A kedvezmény mértéke a minimálbér négyszereséig terjed és a szociális hozzájárulási adó mellett a 1,5%-os szakképzési hozzájárulásra is vonatkozik.
Ez a kedvezmény a közszolgálati munkaviszonyból távozott munkavállalóhoz „tapad”, azaz a jogosultság nem vész el abban az esetben sem, ha az őt foglalkoztató vállalkozás nem az elbocsátását követő első munkaadó.
A 2019. évi adóváltozásokkal foglalkozó cikkeink további részeiben sok minden más mellett szó lesz az adminisztráció csökkentésről, a társasági adóról, a kisvállalati adóról és a személyi jövedelemadóról.